A kavitációs károkat befolyásoló tényezők
(1) Áramlási sebesség
Minél gyorsabb az áramlási sebesség, annál rövidebb a buborék, és eléri a nagynyomású részt, és rövid idő alatt felbomlik. A Knapp héj alakú próbadarabot (puha alumínium 50 mm átmérő alapján) helyezte az áramlásba, ennek egy részén rögzített kavitációt generálva. A 12 órás kísérleti eredmények azt mutatták, hogy a kár aránya az áramlási sebesség hatszorosa. Egyenesen arányos.
Kerr radioaktív festéket alkalmazott a turbina súlyos kavitációs területeire, és a sugárzási energia csökkent a turbina működésével. A sugárzási energia csökkenésének aránya arányos a turbina axiális sebességének 5. energiájával.
Különböző anyagok különböző kavitációs sérülési vizsgálati módszerekkel végzett tesztelésével megerősítették a károsodás mértékét [átlagos penetrációs mélység (MDP) osztva tömegcsökkentéssel, térfogatcsökkentéssel, gödörnyomok számával és a próbadarab felületének térfogatának csökkentésével ] arányos az áramlási sebesség 5.-8. teljesítményével, de a legtöbb a 6. teljesítménygel.
(2) Idő
A kavitáció meghibásodásának vizsgálata során a sérülés sebessége idővel változik, és ez a változás általában a következő időszakokra osztható.
1) Inkubációs periódus - a minőség nem változik, és a felületi érdesség növekszik;
2) gyorsulási időszak - a sérülés sebessége növekszik;
3) lassulási időszak - miután a sérülési sebesség maximális lett, csökken;
4) Rendszeres időszak
A sérülések aránya állandó.
(3) Hőmérséklet
Nagyfrekvenciás vibrációs készülékkel megvizsgáltuk a hőmérsékletnek a különféle anyagok desztillált vízben történő kavitációs károsodására gyakorolt hatását. Kísérleti kutatások azt mutatják, hogy bármilyen anyagtól függetlenül a legnagyobb kár 40-50 ° C hőmérsékleti tartományban van. Ennek oka az, hogy a hőmérséklet megemelkedik, a vízben oldott levegő mennyisége csökken, és a légbuborékok pufferoló hatása csökken, tehát a hőmérséklet emelkedésével a károk növekednek. A hőmérséklet tovább emelkedett, a gőznyomás hirtelen megemelkedett, nagy számú buborék keletkezett, a buborékok pufferhatása fokozódott, és a kavitáció károsodása csökkent.
(4) Levegőtartalom
Ha nagy mennyiségű levegő van, akkor a pufferhatás miatt csökken a kavitációja.
A fentiek mellett a kavitációs károkat befolyásoló tényezők a következők: a folyadék tulajdonságai (például párolgási nyomás, felületi feszültség, viszkozitás, sűrűség stb.), Az anyag mechanikai tulajdonságai, az anyag felületi érdessége és mérethatások.
https://www.wxxjyby.com/